Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Publikációim

Terézanyuval beszélgettem

2011. április 28-án 16.00 órakora Városi Kulturális Központ és Könyvtár szervezésében a Népház nagytermében Rácz Zsuzsa írónővel találkozhattak az érdeklődők.

Rácz Zsuzsa hazajött. Kevesen tudják, hogy a miskolci születésű, 18 éves kora óta Budapesten élő újságírónő tokaj-hegyaljai kötődésű, hiszen egész gyermekkorát a bodrogkeresztúri nagyszülőknél töltötte. Ezért talán nem is volt meglepő, hogy első útja Tokaj városába vezetett, felidézni a kamaszkori emlékeket.

Az írónő az Állítsátok meg Terézanyut! című könyvével robbant be a köztudatba, de azt korábban megelőzte a Kábítószeretet (1998) címet viselő riportkötet. A könyv tizennégy drogfüggő fiatal életébe nyújt betekintést, és egyfajta segítő szándékkal jött létre, mintegy tükröt tartva a benne szereplő szerfüggő fiataloknak. Mindeközben hű képet fest arról a drogfogyasztói szubkultúráról, amely a kilencvenes években az ország észak-keleti régiójában a fiatalság körében alakult ki. A könyv külön érdekessége, hogy csak könyvtárakban található meg, így az írónő számára ismertséget sem hozott.

Nem úgy az Állítsátok meg Terézanyut! (2002), amelyben Kéki Kata személyisége egy csapásra lett sok százezer tinédzser kedvence. Az írónő nem titkolta, hogy könyvének megírására Fielding nagysikerű regénye inspirálta. Bár a két női főhős merőben eltérő jellemvonásokkal rendelkezik, párhuzamként hozható fel, hogy mindkét történet esetében a lányok csetlő-botló párkeresési viszontagságairól kapunk képet. Az írónő elmondta, történetébe személyes vonatkozású szálakat is beleszőtt. A siker, amely a könyvet kísérte, és amelyre a legkevésbé sem számított, hosszú időn keresztül feldolgozhatatlan volt számára, azzal együtt, hogy sem a kritikusok sem az írói szakma nem igazán tudott mit kezdeni ezzel a gyorsan tömegek kedvencévé váló bestsellerrel. Ahogyan Rácz Zsuzsa fogalmazott, furcsa és ijesztő volt egyszerre az ismertté válás állapota, hiszen elveszítette azt az intim szférát, amely eddig csak az övé volt. Arra a kérdésemre, milyen volt az első kötetet a kezében tartani, azt válaszolta felemelő érzés. Olyan, mint amikor az ember a megszületett gyermekét tartja a kezében.

A könyv megjelenése után nem sokkal a téma kapcsán pályázatot írtak ki, melyben történeteket vártak az olvasóktól: írják meg ők saját Terézanyuságuk történetét. Az írónő szerint nagyon sok érdekes élettörténet érkezett, s szinte meglepő volt a felismerés, milyen sokan azonosulnak a főszereplő Kéki Katával. A pályaművekben olyan témák kerültek felszínre, amelyek egyre meghatározóbbá válnak a női társadalomban. Ilyenek az elköteleződés, a házasság, a gyermekvállalás kérdése, az anyaság és a munkavállalás, a szüleinktől és nagyszülőktől látott minták utánzása és az azokból való kitörés. Rácz Zsuzsa, amint mondta, bátran felvállalja a feminista jelzőt, hiszen olyan tabu témákat feszeget, amelyekről eddig nem illett beszélni, pedig azok igenis létező és egyre komolyabbá váló problémák.

A 2002-ben megjelent könyvből két év múlva nagyjátékfilmet forgattak, ám a film az írónő elmondása szerint nem azokat a lényegi dolgokat ragadta meg, amelyeket ő fontosnak tartott volna kiemelni. 2009-ben megjelent a könyv folytatása Nesze neked Terézanyu! címmel, amely a Libri Aranykönyv szavazásán 12. helyen végzett, több mint 1200 művet megelőzve.

Beszélgettünk. Nőiségről, párkapcsolatokról, párkeresésről, nőkről és férfiakról, házasságról, női szerepekről. 

Rácz Zsuzsa mostanság új női szerepekben próbálja ki magát. Néhány éve férjhez ment, és Szofi lánya nevelésével az anyaság szerepének igyekszik teljes mértékben megfelelni. Boldog, sikeres, vagy ahogyan ő fogalmazott, elégedett. 2011. áprilisában létrehozta a Terézanyu klubot. Egy nyitott, bárki számára elérhető segítő közösséget, ahová minden nő fordulhat, ha egyszerűen csak beszélgetni akar, vagy segítséget is vár.

Munkája elismeréseként 2005-ben Miskolc Város Nívódíját adományozta számára, 2002-ben Miniszteri elismerő oklevélben részesült a drogprevenciós munkáért, valamint további rádiós és újságírói díjakat is magáénak tudhat.

 

Vendégünk volt Tóth Krisztina költő, író, műfordító

Magával az alkotóval való találkozás mindig izgalmas, titokkal teli várakozás. Milyen lesz a személyisége, a lénye, annak tudatában, hogy olvastuk verseit, novelláit?

Azok a kedves vendégek, akik 2011. február 24-e délutánján a zord téli idő ellenére ellátogattak a Népház kistanácskozó termébe, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb képviselőjével tölthettek egy kellemes órát. A beszélgetés során Takács Fanni és Batta Donáta a Bocskai István Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola diákjai közreműködésével az írónő alkotói személyiségébe pillanthattunk be. Beavatta az érdeklődőket verseinek és novelláinak születésébe, megismertük az alkotó ember gondolatait, eseményeket, emberi történeteket, amelyek inspirálólag hatnak művészi énjére. Tóth Krisztina művészcsaládból származik, az édesanya ötvös, a nagypapa pedig grafikus volt. S talán nem is meglepő, hogy ő már a Képzőművészeti Szakközépiskola szobrász szakán érettségizett. Tanulmányait az ELTE magyar-történelem szakán folytatta, közben a ’90-es évek Párizsának irodalmi világába is belekóstólt, hiszen az elnyert két éves párizsi ösztöndíj alatt kortárs francia irodalom fordításával foglalkozott. A diploma megszerzése után 1994 és 1998 között a Francia Intézet munkatársaként dolgozott.

Az írónő kifejezőeszközeinek tárháza rendkívül gazdag. Nemcsak tárgyak, hanem szellemi alkotások létrehozásában is kifejezi önmagát és gondolatait. A szobrász és ólomüveg-készítő művész az irodalom területén is sokoldalú. Költő, író és műfordító is egyben. Első verse az Ifjúsági Magazin hasábjain jelent meg nyomtatásban, 1983-ban. Az első verseskötet még váratott magára néhány évet, s 1989-ben Őszi kabátlobogás címmel jelent meg. Ezt a kötetet azóta több új is követte (A beszélgetés fonala; Látogatás;  Árnyékember;  Porhó; Londoni mackók; Síró ponyva;  Fény, viszony)2006-ban (Vonalkód) és 2009-ben (Hazaviszlek, jó?) a prózaírás területén is megmutatta magát, nem kevés sikerrel. Igaz, ez a tárcanovellákból álló kötetekbe rendezett gyűjtemény korábban már olvasható volt irodalmi lapokban, magazinokban és napilapok irodalmi mellékleteiben. Történetei elgondolkodtatnak és szórakoztatnak is egyben, miközben filmszerűen peregnek le szemeink előtt. Tóth Krisztina irodalmi alkotásaiért, irodalmi munkásságáért számos díjban és elismerésben részesült. A találkozón saját előadásában halhattuk legkedvesebb verseit, s az utolsóként megjelent novelláskötetéből olvasta fel, annak egyik megmosolyogtató történetét.

Alkotásainak egy része az interneten is elérhető, munkásságáról honlapján is olvashat: www.tothkrisztina.hu

Ezúton szeretnénk köszönetünket kifejezni a Magvető Könyvkiadó és Kereskedelmi Kft. képviselőjének János Rozáliának önzetlen támogató közreműködéséért, melynek során az írónő alkotásaiból tíz kötetet ajándékként a Városi Kulturális Központ könyvtárának rendelkezésére bocsátott. A kötetek hamarosan kölcsönözhetőek lesznek.

Rendezvényünk a TÁMOP-3.2.4. jelű olvasás- és szolgáltatásnépszerűsítő könyvtári pályázat keretében jött létre.

 

Beszélt az írás

 
2011. június 17-én a szerencsi Városi Kulturális Központ és Könyvtár szervezésében a Rákóczi-vár Lovagtermében Dr. Agárdi Tamás a Grafológiai Intézet alapító igazgatója, igazságügyi szakértő volt a vendégünk.
 
Agárdi Tamás nemcsak mint grafológus ismert. Jogi, újságírói, grafológusi diploma birtokában az ELTE pszichológia szakát is elvégezte, így klinikai szakpszichológusként is tevékenykedik. Fő kutatási területe a pszichiátriai és kriminalisztikai grafológia.
A számítógépes grafometria kidolgozásában is úttörő munkát folytatott.
A rendkívül izgalmas előadás során az előadó nemcsak az íráskép rejtelmeibe engedett bepillantást, hanem a pszichológia területét is érintette. Megtudtuk, hogy írásunk leképeződése személyiségünknek, utal a habitusunkra, jellemünkre, az adott pillanat pszichés állapotára. Bármily hihetetlenül is hangzik, egy kettős betű a „gy”írásából például kiolvasható az egyén párkapcsolati milyensége.
Önéletrajzok esetében is egyre gyakoribb a kézzel írt változat kérése, mely során az adott munkára jelentkező személy alkalmassága is megállapítható egy ilyen írásmintából.
Az íráselemzést gyakran alkalmazzák hazugságvizsgálatra. Megdöbbentő, de a mai számítógépes technika már képes és alkalmas arra egy kérdés megválaszolásánál, hogy megállapítsa, digitális íróeszközünk mennyi ideig időzött a levegőben, alátámasztva ezzel az igazmondás vagy a hazugság tényét. Az előadást még inkább színesítette és érdekessé tette, hogy néhány bűnügyi és pszichiátriai eset írásképébe is betekintést nyertünk.
A grafológia tudománya érdekes és izgalmas, mert nem csupán betűk odavetett halmazát láthatjuk benne, hanem mögötte az ember személyisége is kibontakozik. Ezért Agárdi Tamás minden érdeklődőt bátorít ennek a tudományterületnek az elsajátítására.
A felmerülő kérdésekkel bátran fordulhatnak hozzá az agardi@grafint.hu e-mail címre, vagy felkereshetik a Grafológiai Intézet hivatalos weboldalát, a www.grafint.hu-t, ahol tájékozódhatnak és kérdéseikre választ kaphatnak.
Rendezvényünk a TÁMOP-3.2.4. jelű olvasás- és szolgáltatásnépszerűsítő nyertes pályázat keretében valósult meg.

 

Közönségtalálkozó Grecsó Krisztiánnal
 
Az önkifejezési vágyat nem szabad benntartani és elnyomni, mert ez egész életünkre kihatással lesz. Mindannyian szemek vagyunk egy láncban, és a fölöttünk álló utódaink is további láncszemek lesznek, ezért fontos, hogy a szüleink, nagyszüleink által ránk hagyományozott értékeket továbbadjuk a gyermekeinknek. Fontos, hogy ismerjük múltunkat, hagyományainkat, értékeinket, megbékéljünk sorsunkkal és elfogadjuk helyünket.
 
Ha nem is pontosan ezekkel a szavakkal, de tartalmában ezeket a gondolatokat üzente Grecsó Krisztián  a szerencsi Városi Kulturális Központ és Könyvtár által 2011. március 31-én  a Népházban szervezett   közönségtalálkozó  népes hallgatóságának .
Az íróval szerkesztője és egyben barátja Király Levente beszélgetett.
 
Grecsó Krisztián Szegváron született 1976-ban. Jelenleg Budapesten él.
A csongrádi Batsányi János Gimnáziumban érettségizett 1994-ben. A békéscsabai Kőrösi Csoma Sándor Főiskola után a szegedi József Attila Tudományegyetem magyar szakán diplomázott. 1997-től 2006-ig a Bárka szerkesztője, 2007 és 2009 között a Nők Lapja vezető szerkesztője, 2006-tól 2009-ig a Szépírók Társaságának alelnöke. 2009-től az Élet és Irodalom munkatársa. Első sikerét a Pletykaanyu című novelláskötetével aratta, 2001-ben. Több utánnyomás után 2006-ban jelent meg a könyv második, átdolgozott kiadása (Magvető). 2005-ben látott napvilágot Isten hozott című regénye (Magvető), ami 2007-ben németül, 2008-ban csehül, 2009-ben szlovénul is megjelent. A Tánciskola című regénye 2008 tavaszán került a könyvesboltokba.A Budapesti Katona József Színház 2010-ben mutatta be a Cigányok című darabot. 2011. februárjában jelent meg a Mellettem elférsz című regénye.
 
Az író erős katolikus hitű, paraszti családban nevelkedett. Kamasz évei alatt a városivá váló fiú ezt a paraszti származását teljes mértékben megpróbálta levetkőzni, eltitkolni, sehogyan sem tudott származásával megbékélni.
Évek múltával eszmélt rá, hogy valójában milyen érték és kincs van a birtokában, s ez mennyi kibontásra váró témát adott a kezébe.
Pletykaanyu címmel megjelent novelláskötetével robbant be a magyar kortárs prózába. Szereplői közvetlen környezetében élő hús-vér figurák, akiknek jellemét, gondolkodásmódját, karakterét mutatja meg teljes őszinteséggel, nevük megváltoztatásával. A könyv hangos visszhangot váltott ki szülőhelyén, ám ennek ellenére több kiadást és egy átdolgozást is megért.
A Honnan jövök? Ki vagyok? Hová tartozom? minden ember életében felbukkanó kérdések.
A Mellettem elférsz címmel megjelent legújabb regényében a főhős merész kalandra szánja el magát. Elindul felfedezni a saját családját, miközben olyan múltbéli eseményekkel szembesül melyekre ő maga sem számított.
A kérdés, hogy törvényszerű-e, hogy mi is elkövessük szüleink, nagyszüleink hibáit?, cipeljük-e magunkkal saját életünkben az őseink múltját, s gyermekeink ugyanúgy viszik-e majd tovább a mi múltunkat? nagyban motiválta ebben az izgalmas kutatásban, melyben a véletlenek sorozata is közrejátszott.
Ez a könyv egy lassan eltűnő világba, a vidék világába kalauzol bennünket: unokák és nagyanyák, nagypapák múltjának zárt világába.
Az író fiatal kora, könnyed, anekdotázó stílusa ellenére az elhangzott mondatok mögött egy sokat tapasztalt, bölcs, érett gondolkodású, éleslátású ember alakja bontakozik ki.
Ezen az előadáson mindannyian elgondolkodtunk, ha csak néhány percre is, vajon mi honnan jöttünk? kik vagyunk?, s talán mi is elindulhatunk egy ilyen érdekes és izgalmas felfedezésre a nem is olyan távoli, de egyre inkább eltűnő múltba, akárcsak tette ezt az író.
Grecsó Krisztián munkásságának elismeréseként számos díjban részesült.
 
A közönségtalálkozó  a szerencsi Városi Kulturális Központ és Könyvtár TÁMOP-3.2.4. jelű nyertes pályázatának köszönhetően az olvasás- és szolgáltatás népszerűsítő programjai keretében valósult meg.