Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Mások gondolatai - az én hitvallásom is

 Uram, nem csodákért és látomásokért fohászkodom, csak
erőt kérek a hétköznapokhoz.

 

Taníts meg a kis lépések művészetére!
Tégy leleményessé és ötletessé, hogy a napok sokféleségében és
forgatagában idejében rögzítsem a számomra fontos felismeréseket és
tapasztalatokat!
Segíts engem a helyes időbeosztásban!

Ajándékozz biztos érzéket a dolgok fontossági sorrendjében, elsőrangú
vagy csak másodrangú fontosságának megítéléséhez!
Erőt kérek a fegyelmezettséghez és mértéktartáshoz, hogy ne csak
átfussak az életen, de értelmesen osszam be napjaimat, észleljem
a váratlan örömöket és magaslatokat!

Őrizz meg attól a naiv hittől, hogy az életben mindennek simán kell
mennie!
Ajándékozz meg azzal a józan felismeréssel, hogy a nehézségek,
kudarcok, sikertelenségek, visszaesések az élet magától adódó
ráadásai, amelyek révén növekedünk és érlelődünk!

Küldd el hozzám a kellő pillanatban azt, akinek van elegendő bátorsága és
szeretete az igazság kimondásához!
Az igazságot az ember nem magának mondja meg, azt mások
mondják meg nekünk.

Tudom, hogy sok probléma éppen úgy oldódik meg, hogy nem teszünk semmit.
Kérlek, segíts, hogy tudjak várni!
Te tudod, hogy milyen nagy szükségünk van a bátorságra.

Add, hogy az élet legszebb, legnehezebb, legkockázatosabb
és legtörékenyebb ajándékára méltók lehessünk!

Ajándékozz elegendő fantáziát ahhoz, hogy a kellő pillanatban és
a megfelelő helyen - szavakkal vagy szavak nélkül - egy kis jóságot
közvetíthessek!

Őrizz meg az élet elszalasztásának félelmétől!
Ne azt add nekem, amit kívánok, hanem azt, amire szükségem van!
Taníts meg a kis lépések művészetére!
 

 

Antoine de Saint-Exupery

 

   

kepek-013m.jpg

 

Utas vagyok csak ebben a világban, egészen magánosan vándorló utas, aki megnézhet mindent, amit látni módjában van, de semmit magával el nem vihet, semmit félre nem tehet, semmihez hozzá nem kötözheti magát, bármennyire is megszerette ezt, vagy amazt.  

S lassan, lemondó szomorúsággal kialakult bennem az útiterv is: az ember éppen csak gyönyörködik abban, ami arra való. Néhány dolgot megjegyez magának, egészen rendszertelenül és minden értelem híján s igyekszik kissé megszépíteni azt az utazást, amennyire lehet. Átballag az életen, éppen mintha tóparton menne, váltakozó arcú dombok között, mindig lát valami újat és mindig elbúcsúzik valami régitől, s legokosabb, ha mindezt úgy cselekszi, mint a világ legtermészetesebb dolgát.

Mintha nem lenne abban semmi szomorú, hogy az idő búcsúzással telik, hogy minden hajnal egy alkonyatnak a sarkára hág s hogy vannak virágos tájak, amiket megszeretünk s a táj elmosódik a múltba.

 

Wass Albert

 

dscf0084m.jpg

  

 "Önmagában az élet semleges. Mi tesszük csodálatossá, mi tesszük csúnyává. Az élet az az energia, amelyet mi viszünk bele. Ha szépséget öntesz az életbe, akkor csodálatos lesz. Ha csak ülsz egy helyben, és azt akarod, hogy csodálatos legyen, akkor nem lesz az - neked kell létrehoznod a szépséget. Neked kell színeket adnod a valóságnak, neked kell dalt adnod a valóságnak - akkor lesz csodálatos. A szépség egy teremtmény akárcsak a rútság. A boldogság egy teremtmény, akárcsak a boldogtalanság. Csak azt kapod, amit létrehozol, sosem kapsz semmi mást. Az élet nem más, mint egy üres vászon - festhetsz gyönyörű jelenetet, tájképet, vagy festhetsz fekete szellemeket és veszélyes embereket. Tőled függ. Az élet csupán egy lehetőség. Megad mindent, amire szükséged lehet: és most csináld magad!"

 

(Osho)

  

dscf0132m.jpg

 

"S ha százszor is becsapnak és ezerszer csalódom abban,
kinek szívemet, mint álmából a rózsát kitakartam,
s ha épp az árul el, kit életemmel fedeztem én,
s ha tulajdon fiam tagad meg, és ha nem harminc ezüstért, de egy rongy garasért adnak el engem barátaim, s ha megcsal a reménység, s ha kudarcaim térdre kényszerítenek és elátkozom már, hogy megszülettem, s ha csak a bosszút hízlalja hála híveimben, s ha rágalom kerít be, - akkor se mondom, hogy nem érdemes! Akkor se mondom, hogy nem érdemes hinni az emberben, akkor se mondom, hogy megélek magam is néptelen magányban, mert irgalmatlan az élet. De csöndes szóval, eltűnődve mondom: Bizalmam sarkig kitárult kapu, nem verhet rá lakatot a gyanú. Ki-bejár rajta bárki szabadon. Egy besurrant csaló tiszteletére nem állítok őrséget tíz igaznak! Kit tegnap itt a gyöngeség bemocskolt, megtisztálkodva ma betérhet újból. Ki kétélű késsel jött ide ma, köszönthet holnap tiszta öleléssel. Nem, nem a langy irgalmat hirdetem. Nem hirdetek bocsánatot a rossznak, kegyelmet a hazugnak, nem tudok mentséget a könnyes képmutatásra, s az öngyilkos szenvelgést gyűlölöm, akár a nyers önzés orvtámadását. De hirdetem, hogy bűneink múlandók! Mint a mammut és az ősgyík, múltba porlad a gyűlölet és a gyanakvás. Dühünk lehül, csak szerelmünk örök, s halandó gyarlóságai között csupán maga az ember halhatatlan. Kérlelhetetlen gyötrelmei ellen irgalmas vára bizalomból épül, s az önmagával vívott küzdelemben, csak jósága szolgálhat menedékül."
 

Garai Gábor: Bizalom

 

dscf9877m.jpg

 

Mért töröd a fejed azon, ami megtörténhet veled? Meglehet, hogy meg sem történik. Tűzvészre gondolok, házad összeroskadására, csupa olyasmire, amibe beleeshetsz, s nem pedig belecsalogatnak. Inkább a csapdákra figyelj, azokra, amelyek orvul leselkednek rád...

 

Mikor attól rettegsz, hogy az emberek veszélyt hozhatnak rád, gondolj arra, hogy mivel tartozol nekik...

 

Méltóképpen élj, hogy méltóképpen ítéltess. Ne tégy semmit mások kárára, örülj mások szerencséjének, indítson meg az elesettek balsorsa, és mindig tartogass egy könnycseppet a szívedben az arra rászorulóknak...

 

Ne feledd: emberhez méltóan kell élned, hogy méltó légy, e magas cím viselésére...

 

Hívd segítőtársul a bölcsességet. Ha tógájába burkolózol, megóv a bajoktól, szentélyében biztonságra lelsz. Csak azok lökdösik egymást, akik ugyanazon az úton járnak. A bölcs sohasem kérkedik, sok emberre hozott már veszélyt a dölyfös lélek. Elűzi önmagától a bűnt, és másnak sem rója fel. Nem rémül meg a világi erkölcsök láttán, és nem kárhoztatja mások cselekedeteit. A kárhozat veszedelmes. Élj nemes szívvel, és élj egyenes lélekkel! Parádé nélkül, gyűlölködés nélkül élni - íme: tiéd a boldog élet...

 

Forrás: Seneca: Erkölcsi levelek

 

dscf3149m.jpg

- Így érvel az ostoba: ez a föld, ez az otthon az enyém, ezek itt a gyermekeim. Íme minden együtt van, hogy teljes legyen a boldogságom - mondta Buddha a tanítványainak.

Hallgatói megkérdezték:

- Miért ostoba az efféle gondolkodás?

- Mert aki ezt mondja, az azt sem érti, hogy még ő maga sem a saját tulajdona. Valóban semmit sem birtoklunk, csak őrizzük egy ideig. Aki képtelen a dolgokat továbbadni, azt a dolgok birtokolják. Bármi legyen a kincsed, úgy tartsd a kezedben, mintha vizet markolnál. Ha nem így teszel, és ha tenyeredbe zárod, összenyomod. Ha magadhoz láncolod, a lényegétől fosztod meg. Tartsd szabadon, és örökre a tiéd marad. Ez az igazi boldogság!

 

Buddha: Tanítás a boldogságról

 

 

dscf1039m.jpg

 

Minden áldott nap újabb üres lap életed naplójában. A tollat a te kezedbe adták, de a sorokat nem írhatod mindig úgy, ahogyan szeretnéd; néha a világ és az életkörülmények diktálják a szavakat. Ám a szavak többsége igenis a te kezedben van, s tudnod kell valamit… 

Az élet titka, hogy igyekezz történetét a lehető legcsodálatosabbá tenni. Írd a napjaidat szövő szavakat, töltsd meg az oldalakat szívedből áradó szavakkal! Ahogy a megtelő lapok végigvezetnek az életeden, olyan utakat fedezel majd fel, melyek boldogságot és bánatot hoznak, de ha képes vagy cselekedni, mindig reményteli lesz a holnap.

Kövesd álmaidat! Dolgozz keményen! Légy kedves!

Ez az összes, amit bárki kérhet: tégy meg mindent, hogy kinyíljék az ajtó egy napon…a világra, mely különleges szépséggel teli. Ne feledd: a jóság megkapja jutalmát! Mosolyod visszafizetik. Légy vidám! Légy erős, megbízható, hittel teli! Ne arra ügyelj, miben szenvedsz hiányt!

Vedd észre: az élet legnagyobb kincsét az emberek jelentik – s a boldogság az igazi gazdagság.

Legyen naplód, melyben csak az áll, miként adtad éned legjavát, és …

A többi már magától jön.

Douglas Pagels

 

dscf5459m.jpg

 

Kellene az életemben egy ember, legalább egyetlen ember, akinél nem kényszerülök önvédelemre. Akinek lelkem titkos kódját ki merem adni. Akit beengedek magamba: ez vagyok, minden jóval, rosszal, nemes és szennyes gondolattal együtt. És ez az egyetlen ember az, akit valóban szeretek. Ha igaz az, hogy a szeretetben a kettő egy lesz, és egymásba ölelkezik, akkor ott nem lehetnek magántitkok, hozzáférhetetlen sebek, és főleg levegőtlen, gennyes sebek nem lehetnek, mert nem tudnak egymással összeforrni. Összeforrni csak a tisztaság tud, ezt még a sebészek is tudják, mert még a testünk is így működik. Senki sem tökéletes! És elvárhatatlan, hogy az legyen, mert az ember nem az. 

Müller Péter

 

 

 

 


 

 

 

 

 

 

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.